Meloni: Elon Musk nem jelent veszélyt a demokráciára, Soros György igen
Nyilvánosan is védelmébe vette Elon Muskot az olasz miniszterelnök.
Bemutatták az év legjobban várt filmjét, mi is majd’ összepisiltük magunkat az izgalomtól, hogy láthassuk. Az ébredő Erő szerencsére minden várakozást és elvárást kielégít, sőt: káprázatos látvány, bő kétórán át kitartó feszültség, akció, humor és igazi dráma, miközben kellő tiszteletet tanúsít az eredeti trilógia iránt. J.J. Abrams régi vágású filmet készített a szó legkiválóbb értelmében, a sagának pedig – ki hitte volna – jót tett, hogy George Lucas nyugdíjazta magát. Elfogult, de nyugalom: spoilermentes rövid kritikánk következik.
Az elfogultsággal persze az égvilágon semmi probléma sincs, hiszen egy valamire való rajongó, akit gyerekként szippantott magába a galaktikus fantasy-űropera, nehezen tekint szimpla filmként a Csillagok háborújára. Ezzel együtt viszont legalább ugyanennyire szigorú, véresszájú kritikus is tud lenni, ha két lábbal állnak bele a mítoszba, ahogy azt kitalálója tette az előzménysztorikkal.
Nem is időznénk most sokat Hayden Christensen ökölbe szorult arcjátékán, vagy Jar-Jar Binks-en, aki legalább egyetlen nagy, hömpölygő gyűlöletcunamivá kovácsolta a Star Wars-rajongókat Kínától Alaszkáig, hiszen a Baljós árnyak még Liam Neeson-ból is egy Szomszédok-kompatibilis teljesítményt hozott ki, Ewan McGregor pedig utólag bocsánatot is kért a filmekért.
Igazi feloldozást 2015 decemberében nyerhetett a mítosz, ugyanis Az ébredő erő nem csak kiszolgálja a közönséget, de nagyszerűen össze is van legózva: pont annyi nosztalgikus kiszólást építettek bele, hogy ne érezzük magunkat panoptikumban, de azért itt-ott csak megdobbanjon, aminek meg kell – például Hans Solo és Chewbacca még mindig vicces évődésekor, az Ezeréves Sólyom, netán 3-CPO és R2-D2 láttán, vagy ahányszor elhúz az orrunk előtt egy X-szárnyú.
Abrams rendező okosan vegyíti az akciót a történetvezetéssel, Harrison Ford félvigyora mellett pedig magabiztosan és szerethetően viszi a vállán a kalandot a Rey-t alakító Daisy Ridley. Jar-Jar helyett cuki robotot kapunk, akarom mondani a gyerekek és a japán közönség, az áruló rohamosztagost játszó John Boyega elsőre talán nem nyer meg, de a film felénél már átérezzük a motivációját. Oscar Isaac baromira szimpatikus, Max von Sydow-t pedig mindig élmény látni, a legizgalmasabb karakter viszont kétségkívül a sötét oldal új üdvöskéje, a tépelődő, vívódó, olykor dühöngve romboló Kylo Ren, akit Adam Driver alakít. A közönség őt talán csak a Csajok c. HBO-sorozatból ismerheti, de most garantáltan meg fogjuk jegyezni a nevét.
Fejvesztés terhe mellett minden lényegi információt visszatartva úgy tudnánk összegezni: Az ébredő Erő az év egyik legjobb közönségfilmje, amely még akkor is végigizgulható, ha valaki nem hardcore fan, a rajongók viszont vigyenek zsepit. Mi még este jelentkezünk majd egy részletes, spoileres írással, amelyben kielemezzük a cselekményt!